Page 7 - DUE_TALLOZO_2020_SZEPTEMBER

PRESS OF

„NE ÍTÉLJ, NE ÍTÉLTESS…”
Talán érezzük, hogy mi is a baj a fenti
eredményekkel és gondolatokkal. Bármilyen
közhelyesen is hangzik, nem lehet (lenne
szabad) mindenre ráhúzni egy szűk kategóriát.

A dolog természetesen kétoldalú, így az is
nagy valószínűséggel előfordulhat, hogy mi
húzzuk a rövidebbet, azaz bennünket ítél meg
valaki idejekorán tévesen. Értelemszerűen
ilyenkor fontos, hogy tudatosuljon bennünk,
hogy kiről/miről is szól ez valójában. Orvos-
Tóth Noémi, klinikai szakpszichológus
szerint maga az ítélkezés egyfajta kivetítés,
ami elhárító mechanizmusként működik. Az
ítélkező személy önmagában nem szeretett
tulajdonságait kivetíti például egy másik
emberre, ezáltal a benne keletkező belső
ellentétek valamelyest részben feloldhatók.
Míg mások esetében ez egyfajta pótcselekvés,
hogy amíg mások hibáit kritizálja, addig
sem kell a saját hiányosságai miatt
szorongania. Megint mások felsőbbrendű
magatartásukkal próbálják palástolni belső
frusztrációjukat, mert azáltal, hogy pálcát
törnek valaki felett, úgy érezhetik, hogy
saját helyzetük kevésbé szerencsétlen.
Látható, hogy az okok hátterében számtalan
magyarázat állhat, azonban az igazi
nehézséget mégsem ezek felsorolása, hanem
a személyesen elszenvedett sérelmek
kezelése jelentheti. Nagy valószínűséggel
ELSŐ BENYOMÁS = nagymértékben képesek befolyásolni a szóban legtöbbünk számára nem új a jelenség,
VALÓS ISMERET forgó dologról kialakuló véleményünket. hiszen ez egy olyan dolog, ami volt, van,
Önmagában az első benyomás kialakulása Egy gyakorlati példát tekintve gondoljunk és lesz is, de amikor bennünket talál meg
egy több tényező által meghatározott, csak bele; mikor tartunk szimpatikusabbnak egy-egy igen elhibázott skatulya, akkor
bonyolult folyamat. Amikor észleljük a egy személyt a későbbiekben, ha az első azzal – hangulattól és temperamentumtól
másik személyt, és a megfelelő csatornákon bemutatkozás alkalmával a szemünkbe függően – néha igen nehéz mit kezdeni.
létrejön a kommunikáció, akkor beszélünk néz, és érdeklődőn felénk fordul, vagy ha
személypercepcióról. A bennünk zavarodottan, esetleg érdektelenül a földet Minden bizonnyal akkor tesszük a legjobbat a
kialakuló első impressziót három főbb, bámulja. Az első esetben nagy valószínűséggel fenti esetek bármelyikében, ha próbáljuk
és számos egyéb összetevő határozza mi is nyitottabban fordulunk oda, mint elfogadni a tényt, hogy minden egyes ember
meg. A főbb tényezők közé soroljuk az az utóbbiban, holott lehet, csak arról van független egyéniség, és joga van az önálló
adott személy fizikai megjelenését, az szó, hogy akivel beszélgetünk, félénk és véleményalkotáshoz, még akkor is, ha ez
általa közvetített nonverbális jeleket és nehezebben teremt kapcsolatot másokkal, esetleg ránk nézve nem túl hízelgő. Abból az
nem utolsósorban az egyén egységes mint a legtöbb ember. A jelenség fennállását elméletből kiindulva, hogy az ítélkezés is csak
viselkedését, magatartását. Mindezek számos más kutatás is alátámasztotta. egyfajta projekció, könnyen belátható, hogy
mellett nem elhanyagolható szerepük van az ítélkező személy nem is igazán a mi
az egyéb befolyásoló tényezőknek, mint az Az egyik felmérés során például azt hibáink miatt viselkedik így, hanem a saját
öröklött és tanult viselkedésformáinak. találták, hogy az emberek inkább nyújtottak elégedetlensége és frusztrációi miatt. Ennek
segítséget egy vonzó külsejű idegennek, tudatosításával könnyebben túllendülnünk a
A másokról kialakított első benyomás mint egy kevésbé vonzónak. Egy hasonló sértettségünkön, és talán ez bennünket is arra
jelentőségével a lengyel pszichológus, Solomon megfigyelés pedig azt erősítette meg, ösztönözhet, hogy a későbbiekben kellő
Asch foglalkozott. Ez a más szakemberek által hogy a tanárok sokkal elnézőbbek voltak toleranciával nyissunk a másik felé, és
is vizsgált jelenség az ún. Halo-effektus, mely a szép külsővel rendelkező diákokkal próbájuk ne az első hét másodperc
szerint az első impulzusok egy adott személyről, szemben, sőt, intelligensebbnek is benyomásai alapján elvágni valami jónak a
tárgyról vagy élethelyzetről a későbbiekben gondolták őket a többieknél. kezdetét.
7