Page 18 - untitled
P. 18
A mellékletet az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja
A teremtett világ védelme
vegyél részt a bolygó megmentésében!
KLÍMAVÁLTOZÁS, KLÍMAVÁLSÁG, KLÍMAVÉSZHELYZET,
KLÍMA-KLÍMA-KLÍMA… MINDENHOL TALÁLKOZUNK VELE.
HÍVJUK BÁRHOGYAN IS A JELENSÉGET, EGY BIZTOS: KORUNK EGYIK
LEGNAGYOBB KIHÍVÁSÁT, MEGOLDANDÓ HELYZETÉT JELENTI.
0, 0$*81. ,6 .,9(66=¾. $ 5«6=¾1.(7 %(/·/(
2021. MÁRCIUS 5-ÉN STARTOLT EL A NAGY DIÁK KLÍMATESZT.
EHHEZ KAPCSOLÓDÓAN OLYAN KÉRDÉSEKRE KERESSÜK
A VÁLASZT, HOGY MILYEN HATÁSSAL VAN AZ EMBERI
TEVÉKENYSÉG A FÖLDRE, MILYEN KÖVETKEZMÉNYEKKEL
KELL EMIATT SZÁMOLNUNK, ÉS MIT TEHETÜNK MI,
DIÁKOK A TEREMTETT VILÁG VÉDELMÉBEN?
Dr. Hetesi Zsolt
Klímavédő című sorozatunkkal abban segítünk Még soha nem élt egy időben ennyi ember a mondták, hogy a gazdaság nem áll mindenek
nektek, hogy minél több valós információra Földön. 2011 elején átléptük a 7 milliárdot, és fölött. Sajnos bebizonyosodott, hogy a
tegyetek szert a klímaváltozással kapcsolatban, a világ évente több mint 80 millió emberrel tiszta levegő, a tiszta víz, a termőföld,
és ne pusztán az interneten keringő rémhírek, gyarapodik. Bolygónk népessége ma már több az ökológiai rendszer és a biológiai
félinformációk jussanak el hozzátok. A mint két és félszerese az 1960-as értéknek – sokféleség nem helyettesíthető pénzzel.
baj jelentős, mi pedig szakértőinkkel akkor még csak 3 milliárdan éltünk a Földön.
megnézzük, mennyire, pontosan miben áll, A világ népességének közel háromnegyede
és mit tehetünk még? Elsőként Dr. Hetesi A nyugati világra az a jellemző, hogy az emberek alacsony jövedelmű országokban él. Ha a
Zsolt fizikussal, a Nemzeti Közszolgálati szeretnének minél jobb életszínvonalon élni, Föld 2016-ban egy 100 lakosú falu lett volna,
Egyetem oktatójával beszélgettünk, amihez viszont nagyon sok „kütyü”, eszköz 60 ázsiai, 16 afrikai és 10 európai lakott
aki szakértőként több alkalommal tartozik. Elég csak szétnézni az íróasztalunkon, volna benne. 2050-re ennek a „faluna” a
írt és szólalt meg az éghajlatváltozás mennyi tárgy van rajta, olyanok is, amiket lakossága várhatóan 133-ra emelkedik,
témájában. Szakterülete az éghajlatváltozás már nem használunk. A lakásaink, házaink és köztük 73 lenne ázsiai, 33 afrikai és 10
egyes hatásainak rendszerdinamikai tele vannak olyan eszközökkel, termékekkel, európai, vagyis az európaiak és az ázsiaiak
vizsgálata, az alkalmazkodó energetikai amiket egyszer vagy soha nem használtunk. aránya csökkenne, az afrikaiaké növekedne.
és mezőgazdasági rendszerek kutatása. Ha valaki egy percet gondolkozik, biztosan
tud mondani legalább tíz olyan tárgyat, amit Mindez mennyire a XX-XXI. század
A klímaváltozás a Föld éghajlatának tartós és megvett, mert jó ötletnek tűnt. Ehhez képest terméke, a technológia és az ipar
jelentős mértékű megváltozását jelenti, helyi egy afrikainak nincs sok mindene, de a rohamos fejlődésének eredménye?
vagy globális szinten. Ilyen lehet például a harmadik világ viszont túl van népesedve. A kora középkorban, nagyjából a Római Birodalom
hőmérséklet és a csapadék mennyiségének Ezt tetőzi, hogy azokban az országokban, bukásától (Kr. u. 476) egészen az 1300-as évek
és eloszlásának, a széljárás vagy a ahol a legutóbbi népességrobbanás történt végéig az északi féltekén egy kicsit melegebb volt
napsütéses órák számának megváltozása. – Kína és India – az emberek érthető módon az átlagnál. Ez a felmelegedés egy természetes
fel akarnak zárkózni nyugathoz, így nőttek jelenség volt, a mostani pedig már antropogén,
Mi vezetett el odáig, hogy a XXI. az igényeik is. Egyre többen akarnak azaz emberi hatás eredménye. Ugyanis az
században a Föld megmentéséről laptopot, autót, mobiltelefont vásárolni, üvegházhatású gázok kibocsátása (ami elsősorban
kelljen beszélnünk? amiket le kell gyártani, majd üzemeltetni, az emberi tevékenységgel jár) a dinamikus
Sokan vagyunk, sokat fogyasztunk, és aztán a hulladékkal is kezdeni valamit – légköri egyensúlyt olyan mértékben változtatják
ezt túl későn vettük észre. Mindennek a csakhogy a Föld energiaforrásai végesek. meg, hogy felborítják vele a légkör sugárzási
bolygóra gyakorolt hatása pedig épp ezen A harmadik probléma, hogy mindezt túl egyensúlyát, és ezzel hozzájárulnak ahhoz,
a két módon okoz kárt: ha az ember többet későn vettük észre. A XX. század végéig hogy a légkör melegedjen, aztán pedig átadja
fogyaszt, vagy ha több ember él a Földön. nem vettük komolyan azokat, akik azt ezt a hőt a szárazföldnek és az óceánoknak is.
18