Page 27 - due_tallozo_interaktiv_2017_aprilis

légy résen!

szerzői jog
Nem klasszikus, de jogi értelemben a szerzői jog is a magántulajdonunk, amit meg is kell védenünk, hiszen talán ez a leginkább
ellenőrizhetetlenebb és ezzel lehet a legkönnyebben visszaélni. Ide tartózik minden saját szellemi termékünk, legyen az írásmű,
zenemű, videó, kép, honlap és bármilyen szépirodalmi, tudományos vagy művészeti alkotás. Érdemes megjegyezni viszont, hogy
mikhez nem tartozik szerzői jog. Ilyenek az ötletek, elgondolások, amik még nincsenek formába öntve, a hírújságírás alapjául
szolgáló napi történések, tények, a jogszabályok, bírósági határozatok és még a folklór kifejeződései.
Mivel a megjelenési formák bővültek, sokkal inkább figyelnünk kell az alkotásaink biztonságára. Arra, hogy olyan felületen
osszuk meg őket, amelyek jogvédettek és bizonyosodjunk meg róla, hogy mindig fel van tüntetve a nevünk az alkotásunknál.
Ha más írásműből vagy videós tartalomból veszünk át egyes részeket, esetleg képeket használunk fel nagyon fontosak a
hivatkozások és a forrásmegjelölés, máskülönben jogsértést követünk el. Végül még két fontos dolog: ha valaki a mi művünket
bevételszerzésre használja fel, akkor abból nekünk részesedés (jogdíj) jár és a szerzői jog öröklődik, a jelenlegi jogszabály
szerint halálunk után 70 éven keresztül.

Erre egyértelmű válasz nem adható, hiszen
egyrészt az efféle sértések szubjektívek, az
emberek meg különböző mértékben érzik
megelőzően meg kell kérdezzenek minket, magunkat megsértve, és különböző helyen
és ahhoz beleegyezésünket kell adnunk. van az a bizonyos határ náluk, amit ha
Fontos megjegyezni azonban, hogy átlépünk, már megsértjük a méltóságukat.
kivételt képeznek az olyan hangfelvételek, Másrészt a véleménynyilvánítás szabadsága
amelyekben egy tömeg egyik hangjaként alapvetően nem azt célozza, hogy bárkiről
szólalunk meg, szinte zajszerűen. Az olyan (bármiről) bármit felelőtlenül mondhassunk,
videók és képek is kivételek, amelyeken hanem azt, hogy a közös dolgainkról, a
szintén a tömeg részeként vagyunk jelen, közügyeinkről szabadon beszélhessünk.
másoktól. Nem számít, hogy milyen előzetes illetve amik nagy sporteseményeken, állami Az előbb felsorolt jogok védelme azért is
tudása van rólunk másnak, illetve milyen nagyon fontos egy társadalomban, mert ideális
rendezvényeken, tüntetéseken készültek
véleményeket hallott rólunk, nem szabad, hogy rólunk. Továbbá egy közszereplőről készült esetben megakadályozná a sztereotípiák
indokolatlanul hátrányosan különböztessen felvételek közzétételéhez sem szükséges az terjedését is és megelőzhetné, hogy a
meg minket, akár a nemünk, a nemzetiségünk adott személyek beleegyezését kérnünk. rasszizmus túl nagy méreteket öltsön. Az ilyen
vagy a felekezethez való tartozásunk okán, Ugyanígy azonban mi sem tehetünk közzé fajta jogsértések kiküszöbölését nyilvános
vagy csak mert nem tetszünk neki. És ezek másokról felvételeket, és nem élhetünk megjelenések esetében a helyreigazítás
nem csak afféle szép szavak: külön törvény vissza a nevükkel. Nem oszthatunk meg ciki biztosítja. Ha például egy újságban vagy
(és igen szigorú!) szól arról, hogy mi is képeket a Facebookon, nem posztolhatunk a a tévében jelenünk meg és valami hamis
egyenlő bánásmódot érdemlünk, de nekünk barátunk nevében, aki véletlenül bejelentkezve dolog hangzott el vagy írtak le rólunk, akkor
magunknak is egyenlően kell másokkal maradt, és nem küldhetünk viccesnek szánt kérhetjük a helyreigazítást, ami írott sajtó
bánnunk. A diszkriminációt (az egyenlő üzeneteket a telefonjáról. Nem vehetjük fel esetén a következő számban, online esetében
bánásmód hiányát, a megkülönböztetést) a tanár mondandóját az órán, s ami még azonnal és a tévéadásoknál a legközelebbi
a mindennapokban egy külön hatóság, az fontosabb: miután elmúlt a szerelem, nem adásban fog szerepelni. Ha valaki „csak” hazug
Egyenlő Bánásmód Hatóság vizsgálja. tehetjük közzé a másikról készített képeinket, pletykákat terjeszt rólunk, neki magának kellene
videóinkat sem. Ezekkel nem csak a súlyos, elvégezni ezt a helyreigazítást, de erre sajnos
Az identitás védelme sérelemdíjnak nevezett büntetést kockáztatjuk, csak ritkán kerül sor, így magunknak kell a
A nevünk, a hangunk, a képmásunk és alkalmasint büntetőeljárás alanyaivá is hírnevünkön ejtett csorbát kiköszörülnünk.
a rólunk készült felvételek mind a saját válhatnunk, aminek komoly következményei
személyazonosságunkhoz tartoznak, lehetnek a továbbtanulásunkra, jövőnkre is. titokvédelem
és a velük való visszaélés szintén Azért fontos erről is szót ejteni bármennyire
szigorúan tilos. A nevünk arra szolgál, A becsület védelme is magától értetődő, mivel a magántitok és a
hogy megkülönböztethetőek legyünk a Az előzőekhez szorosan kapcsolódik a levéltitok jelentése az információs társadalom
közösségünk tagjaitól, és hogy a nevünk (és méltósághoz, a becsülethez, illetve a jó megjelenésével és az internetközpontúsággal
további egyedi azonosítók, mint pl. személyi hírnévhez való jog, amikről szintén külön megváltozott. A levéltitok fogalmába nem csak
igazolvány száma) alapján be tudjanak rendelkezik a PTK. A becsület megsértését a papíralapú levelek és az e-mailek tartoznak
minket azonosítani egy hatósági eljárás során jelenti például, ha valaki olyat mond rólunk, bele, de az SMS-ek, a Facebook-üzenetek
vagy balesetkor. A névvel való visszaélés ami indokolatlanul bántó és a közösség emiatt és az egyéb online platformon folytatott
megnyilvánulhat a személyazonosságunkat negatívan ítél meg minket. A jó hírnevünket beszélgetések is. Az is jogsértésnek tekinthető,
igazoló iratok hamisításában, egy oldalon a mi pedig rólunk terjesztett hazugságokkal lehet ha valaki csak belép felhasználónevünkkel
nevünkkel való regisztrálásban, és az ott való megcsorbítani, amelyek valószerűtlen, olykor és jelszavunkkal a postafiókunkba, vagy
megnyilvánulásokban, de akár a mi nevünkben megalázó képet festenek rólunk, például egy közösségi felületre, hiszen még ha nem
való levélküldemény feladásában is. ha valaki azt terjeszti, hogy nem szoktunk is eszközöl változást, máris megsértette
A rólunk vagy a hangunkról készült fürdeni, vagy hogy loptunk a boltban. magánszféránkat, személyiségi jogainkat.
felvételekkel sem szabad visszaélnie Felmerülhet a kérdés, hogy akkor
senkinek. Az esetleges közzétételt, megosztást
mennyire szabad a véleménynyilvánítás? (Palotás Zsuzsi)
27