Page 34 - duetallozo_2022_marcius_inderaktiv
P. 34

KULTÚRA
                                      A rovatot a Magyar Művészeti Akadémia támogatta
            Szakcsi Lakatos Béla





          Az improvizációhoz                                                                                     FOTÓ: MÜPA



          bátorság kell





           A NEMZET MŰVÉSZE CÍMMEL KITÜNTETETT, KOSSUTH-DÍJAS
           SZAKCSI LAKATOS BÉLA A HAZAI DZSESSZÉLET EGYIK
           LEGMEGHATÁROZÓBB ALAKJA. AZ IMPROVIZÁLÁS ELMÉLETÉRŐL,
           LÉLEKTANI DOLGAIRÓL BESZÉLGETTÜNK VELE, DE SZÓBA JÖTT
           A CIGÁNY MUSICALE, A PIROS KARAVÁN IS.










           KILENCÉVESEN KEZDETT ZENÉLNI,      hallgattam, dzsesszt, klasszikust… Ilyenkor
           ÉS MÁR FIATALON A DZSESSZ FELÉ     ez a sok zene előjön belőlem. Ezt állandóan   kidolgozom. Nem
           FORDULT. MIVEL KELTETTE FEL        lehet fejleszteni. Én nem csak dzsesszt   rég írtam egy misztériumjátékot, most
           ÉRDEKLŐDÉSÉT A MŰFAJ?              tudok improvizálni, írtam pár musicalt is.   vannak a felvételek stúdióban. Ott is a
           Konzervatóriumba jártam és zongoraművész   Azokat is úgy csinálom, hogy megvan a   kívánt hangulatot először megpróbáltam
           akartam lenni. Kapcsolatba kerültem   karakter, és elkezdek improvizálni rá, aztán   improvizálni. A végén semmi esetre sem az
           apám két távoli ismerősének gyerekeivel,                             jön ki, amit akkor játszottam. Egy dolgot kell
           az egyik hegedült, a másik dobolt. Ők                                még tudni az improvizálásról: ha 15-16 évesen
           felkerestek engem. Mondták, hogy csinálnak                           nem kezded el, akkor már nem fogsz tudni.
           egy dzsesszzenekart, én pedig erre azt                               Olyanról nem hallottam már, hogy 18 éves
           feleltem, hogy nem tudok dzsesszt játszani,                          korában valaki elkezdett improvizálni. Nincs
           sem improvizálni – ekkor voltam 13-14                                bátorsága már akkor ehhez, félni fog tőle.
           éves. Később pont az improvizálás fogott
           meg. Lejátszottunk mindig egy melódiát,                              A CIGÁNY FLÓRKLÓRT SZÍNPADI
           és annak a harmóniájára improvizáltunk.                              MŰVEKKÉ FORMÁLVA TÖBB
           Sajnos a konzervatóriumot ott kellett                                CIGÁNY MUSICALT ÍRT. MILYEN
           hagynom, mert a kettő nem fért össze.                                EGY CIGÁNY MUSICAL?
           Ez a kettő teljesen más életforma.                                   A Piros karavánt 1975-ben írtam. Annak
                                                                                idején azt mondtam, hogy én ezt nem
           MOSTANRA AZ IMPROVIZÁLÁS MESTERE                                     tudom megírni, mert én egy városi cigány
           LETT. MI KELL AHHOZ, HOGY VALAKI                                     ember vagyok. Fogalmam sem volt azokról
           OLYAN SZINTEN TUDJA HASZNÁLNI                                        a cigányokról, akikről a darab szólt. Ekkor
           EZT A KÉSZSÉGET, MINT ÖN?                                            elvittek minket egy nyírségi településre, ahol
           Először is: az improvizáció tulajdonképpen                           én majdnem sírva fakadtam. Lementünk
           rögtönzött zeneszerzést jelent. Az összes                            egy kicsi, rendezett faluban az ösvényen, és
           korábban élt komolyabb zeneszerző tudott                             én ott földbevájt kunyhókat láttam, mintha
           improvizálni, például Liszt vagy Chopin.                             Afrikában vagy Indiában lettem volna.
           Sok zenét kell hallgatni, hogy azok az ember                         Akkor ott megtapasztaltam, hogy ezek a
           fejébe menjenek. Nem is tudjuk elképzelni,                           szegény cigány emberek ott a föld porában,
           hogy gyerekkorunk óta mennyi zenei dolog                             a viskókban milyen életörömmel élnek. Sok
           van a fejünkben. Ezt előhúzni elég nehéz,                            gyerek volt. Elkezdtek nekünk énekelni,
           gyakorolni kell és bátorság kell hozzá. Az                           táncolni, én ezt felvettem magnóra. Az általuk
           improvizáció egy rizikó, kockázat, mert                              használt motívumokat megjegyeztem és
           nem biztos, hogy jól jön majd ki, amit éppen                         feljegyeztem, ezekből írtam meg az egészet
           játszani akarsz majd. Másodpercek töredéke                           modernebb musicalharmóniákkal, de azért
           alatt kell dönteni ilyenkor, hogy mit csinálsz.                      mégis ott volt a letagadhatatlan cigányzene.
           Ez egy komponálási folyamat, amit már nem is
           én csinálok, hanem a bennem lévő „valami”.                                                 (Oláh Szabolcs)
           Ez minden emberben megvan. Én is sok zenét
           34
   29   30   31   32   33   34   35   36