Page 23 - 01.pdf

SOKAT BESZÉLNEK MOSTANÁBAN illeszkedő módszerekkel. A külterjes állattartás
ARRÓL, HOGY HA ÁTTÉRNÉNK AZ ökológiai szempontból sokkal jobb hatású
ELSŐSORBAN NÖVÉNYI ALAPÚ lehet, mint az ipari rendszerű. Megfelelő
TÁPLÁLKOZÁSRA, ILLETVE AZ állatlétszám mellett segíthet például a gyepek
ALTERNATÍV TÁPANYAGOKRA, fenntartásában, növelheti a biodiverzitást.
AZAZ AZ ÁLLATTENYÉSZTÉST
HÁTTÉRBE SZORÍTANÁNK, AZ IPARI ÁLLATTENYÉSZTÉSSEL
AZ MILYEN NAGY HATÁSSAL A KÖRNYEZETKÁROSÍTÓ HATÁSA
LENNE KÖRNYEZETRE. EZ A LEGNAGYOBB PROBLÉMA,
VALÓBAN ÍGY VAN? VAGY AZ ÁLLATOKKAL VALÓ
Ez egyértelműen sokat segítene. A táplálkozási BÁNÁSMÓD UGYANEKKORA GOND?
szokásainkat is át kellene ahhoz alakítani, Mindkettő. Az intenzív állattartásnál a cél, hogy
hogy a mezőgazdaság környezetterhelése egységnyi területen minél nagyobb profitot
csökkenjen. A mai szinthez képest kevesebb állítsanak elő, ezért sok állatot kis helyre zsúfolnak
hús fogyasztásával jelentősen vissza lehetne össze, és nagy energiatartalmú takarmányokkal Kajner Péter
fogni például a mezőgazdaság terület-, etetik őket, például gabonafélékkel, hogy
illetve vízigényét. Már heti egy húsmentes gyorsabban hízzanak. Környezeti szempontból
nap is nagy lépés lenne ezen az úton. vizsgálni kell azt is, hogy honnan szállítják az erőforrásainkat. Fából készült bútorokat, papírt
Az állattenyésztést nyilván nem megszüntetni be és milyen módszerekkel állítják elő azt a használunk, illetve fogyasztunk élelmiszereket.
kell, hanem fenntartható szintre korlátozni, illetve takarmányt, amit az állatoknak adnak. Azáltal, Az, hogy milyen hatással vagyunk a környezetre,
környezet- és állatbarát technológiákra lenne hogy ilyen ipari módszereket alkalmaznak, nem csak attól függ, hogy az erdőben, kirándulás
szükséges áttérni. Az állatok többségét hazánkban felgyorsítják az állatok életciklusát, a zsúfoltság közben szemetelünk-e, letörünk-e ágakat vagy
is ma intenzív telepeken tartják, ahol az intenzív miatt az állatok idegesebbek, a betegségek egy eldobott csikk tüzet okoz-e, hanem attól
növénytermesztésből származó takarmánnyal is könnyebben terjedhetnek köztük. Szűk is függ, hogy milyen ütemben használjuk el az
etetik őket, ezzel szemben az extenzív (külterjes), istállókban, ketrecekben élik rövid kis életüket. erőforrásainkat. Ha például újrahasznosított
legeltető állattartás háttérbe szorult. Utóbbinak A másik jelentős szempont az intenzív telepek papírt használunk, azzal is védhetjük az
a lényege, hogy arra alkalmas területen arra esetében, hogy az egyszerűbb tartás érdekében erdőket. Vásárláskor kereshetünk olyan
alkalmas fajokat tartsanak, a táji adottságokhoz gyakran ún. hígtrágyás rendszerekben tartják az erdőgazdálkodókat, akik felelősen gazdálkodva
állatokat, vagyis vízöblítéssel mossák ki a trágyát állítják elő a faanyagot. Kulcsfontosságú, hogy a
alóluk. Ha ezt a nagy mennyiségű trágyát nem fából készült termékekből csak annyit használjunk,
kezelik megfelelően, talaj-, illetve vízszennyezést ami feltétlenül szükséges és lehetőség szerint minél
okozhat. Ma már a trágyakezelés nagyrészt tovább használjuk őket, hogy a fogyasztásunkat
szigorú környezeti előírások mellett zajlik. A ésszerűsíteni tudjuk. A túlfogyasztás, habár
trágya mégis inkább gond, mint erőforrás, mivel láthatatlanul, de kárt okoz az erdőkben.
szerves trágya helyett a növénytermesztésben
jellemzően műtrágyát használnak. HOGYAN CSÖKKENTHETJÜK AZ
ÖKOLÓGIAI LÁBNYOMUNKAT?
A MEZŐGAZDASÁG HOZZÁJÁRUL Egyéni szinten nagy szerepe van annak, hogy
AZ ERDŐK CSÖKKENÉSÉHEZ? fogyasztásunkat ésszerű mértékre csökkentsük.
A mezőgazdasági területek terjeszkedése A fogyasztói társadalomban nap mint nap arra
érdekében az erdőirtás ma Magyarországon próbálnak minket rávenni, hogy minél többet,
nem jellemző, mert a természetes erdőink nagy minél gyorsabban fogyasszunk, dobjuk el, amink
részét már évszázadokkal ezelőtt kiirtottuk. van, vegyünk újat. Fel kell tennünk a kérdést
Azt lehet mondani, hogy a statisztikailag egy-egy beszerzés előtt: kell ez nekem, vagy csak
nyilvántartott erdőterületek inkább növekedőben rá akarnak venni valamire? Ha kevesebbet, de
vannak Európában. Az Amazonas mentén, ésszel fogyasztunk, akkor életünk is jobbá válhat
Brazíliában jellemző ma, hogy szántó- és és a környezetet is kevésbé terheljük. Étrendünk
legelőterületekért erdőket égetnek fel, de ami alakításával, húsmentes napokkal vagy az
ott zajlik, az nálunk pár száz évvel ezelőtt már olyan távoli tájakról származó élvezeti cikkek,
végbement. Hazánkban ennél nagyobb gond, mint a csokoládé vagy a kávé fogyasztásának
hogy erdeink jelentős része csak papíron erdő, visszafogásával is csökkenthetjük az ökológiai
valójában csak fajszegény faültetvény, például lábnyomunkat. Ha pedig már fogyasztjuk őket,
nemesnyaras. Dominál a vágásos üzemmód még érdemes odafigyelni, milyen forrásból származnak
a természetszerű, védett erdeinkben is, azaz ha ezek a termékek. Lehetőség szerint bio- vagy
egy erdőrészlet vágásérett lesz, gyakorlatilag méltányos (fair) gazdálkodásból, illetve olyan
tarra vágják, majd újratelepítik. Ez erdeink termelőktől érdemes vásárolnunk, akikről
biodiverzitására nagyon káros hatással van. tudjuk, hogy emberségesen bánnak az állatokkal,
Ehelyett inkább a szálaló technológiára kellene környezetkímélő gazdálkodást folytatnak. Ha a
áttérni, ami folyamatos erdőborítást biztosít. saját életünkben már megtettük az első lépéseket,
érdemes ezen az úton továbbmenni és olyan
EGYÉNI SZINTEN MIVEL OKOZUNK szervezetek munkájába bekapcsolódni, amelyek
KÁRT ERDEINKNEK? az ökológiai fenntarthatóságért dolgoznak.
Fontos figyelembe venni, hogy akkor is, ha egy
panellakásban élünk, valahonnan beszerezzük (Bihari Bernadett Luca)
23