Page 8 - 2Due_tallozo_2019_03

PRESS OF
Válogatás az ország legjobb diáklapjaiból

0L YH]HWHWW D] HV

IRUUDGDORPKR]"

MINDEN ÉVBEN MEGÜNNEPELJÜK MÁRCIUS 15-ÉN AZ 1848-1849-ES FORRADALOM
ÉS SZABADSÁGHARC ÉVFORDULÓJÁT, MÉGIS SOKSZOR OLYAN ÉRZÉSE TÁMAD
AZ EMBERNEK, HOGY A SZÉLESEBB ÉRTELEMBEN VETT PUBLIKUM NEM,
VAGY CSAK NAGY VONALAKBAN TUDJA MI TÖRTÉNT A FORRADALOM IDEJÉN,
MI VEZETETT A HIRTELEN TÁMADT VÁLTOZÁS-AKARÁSHOZ.

| Barkóczi Csaba, Fészek, a Pécsi Tudományegyetem
| Közgazdaságtudományi Karának lapja, Pécs

Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór, arisztokrácia és a király) kivégzését jelentette, szláv és román nemzetiségek által lakott
Irinyi József, Irányi Dániel, Kossuth Lajos, majd a jakobinus diktatúrába torkollott, területei – a pánszláv eszme jegyében – orosz
Széchenyi István, Deák Ferenc, Batthyány végül pedig Napóleon császárságába, fennhatóság alá kerülhetnek, vagy létrejöhet
Lajos, Klapka György, Eötvös József, Görgey amely teljesen felforgatta Európa békéjét, orosz patronálással Közép-Európa területén
Artúr, Schweidel József, Dessewffy Arisztid, immár fél évszázada rettegésben tartotta egy pánszláv állam, amely szintén az ország
Esterházy Pál, Klauzál Gábor, Damjanich a kontinens feudális uralkodó rétegeit, szuverenitását és integritását veszélyeztetné.
János, Vécsey Károly… Végtelenségig köztük a magyar nemességet is. Ennek ellenszerét a magyar politikai elit
sorolhatnánk azon elődeink nevét, akik Ezért született meg az a reformer szárny, a polgárjogok kiterjesztésében látta.
tevékenyen részt vettek a ’48-as forradalom amely angol mintára a polgári társadalom Azzal számoltak ugyanis, hogy míg a
és szabadságharc cselekményeiben. alapjait kívánta lefektetni Magyarország környező (javarészt török megszállás
Vajon mit akartak ők? Mi tette egységes, és Erdély területén a francia események alatt lévő) államokban és Oroszországban
homogén csoportosulássá a 19. század elkerülése végett. Bár a történelemoktatás a parasztság helyzete borzalmas, addig
derekán az amúgy tagolt, belviszályoktól ’48 árnyékában keveset beszél róla, de a a Magyarországon élő, főként paraszti
sem mentes, abszolút heterogén magyar magyar nagybirtokos réteg félelme nem volt társadalmat képző nemzetiségi területeken
politikai elitet? Mit vártak ők a forradalomtól? alaptalan, ugyanis az 1831-es koleralázadás a jobbágyfelszabadítás a magyarsághoz
A feudális keretek között működő kis híján hasonló események láncolatát való lojalitást és az asszimiláció
Habsburg Birodalom tartományainak indította el, mint ami Franciaországban felgyorsulását eredményezheti.
számító Magyarország és Erdély vezetői, bekövetkezett a 18. század végén. (Ez is Végül pedig ne felejtsük el, hogy a magyar
mely tartományok a történelmi Magyar jelzi, hogy a paraszti réteg életkörülményei politikai elit, elsősorban az arisztokrácia, mint
Királyság töröktől való felszabadítása, tragikusak voltak Magyarországon.) maga Széchenyi is, rendelkezett tapasztalattal
majd meghódítása után kerültek az A másik fontos (nemzeti) pillér az ország a nyugati (angol és francia) berendezkedésről,
osztrák császárok kezére, polgári egységének megőrzése volt, amely terén és világosan látták a polgári átalakulás
változást kívántak végrehajtani a 19. a pángermán terjeszkedés (Magyarország gazdasági előnyeit, melyet irigyeltek, s
századi Magyarországon. Mit takart ez a elnémetesítése) mellett a pánszlávizmust melynek eléréséhez a feudális rendszer
polgári változás és mi vezetett ehhez? tartották reális veszélynek. Az Ausztria lebontása jelentette az első lépcsőfokot.
A magyar nemesség, amely a hazai politikai irányából érkező germanizáció elleni Elsősorban ezek a tényezők vezettek az
elitet képezte, három dolgot tartott szem előtt szellemi védekezés már az 1820-as és ’30-as 1848-49-es forradalom és szabadságharc
a forradalmat megelőző időkben. Az első és években megindult, a magyar nyelv és kitöréséhez, melyben a radikális Petőfi
talán legfontosabb (szabadelvű) pillérét a tudományos élet megerősítéséért folytatott Sándor és az egyébként habitusában és
forradalom kialakulásának a korábbi rendi kultúrharc által, melynek szimbolikus és talán reformer elképzeléseiben, de konzervatív
társadalom eltörlésének szándéka jelentette. legjelentősebb eleme a Magyar Tudományos attitűdjében is teljesen eltérő Széchenyi
A magyar paraszti társadalom nyomorúságos Akadémia 1825-ös felállítása, és a magyar egy, a Habsburgokkal szemben álló oldalra
helyzetének egyedüli lehetséges megoldása a nyelv 1844-es hivatalossá tétele volt. kerültek. Emlékezetük és eredményeik
jobbágyság intézményes megszüntetése volt. A másik irányban az Orosz Birodalom meghatározták a magyar történelem későbbi
Az 1789-es franciaországi forradalom és terjeszkedésével és megerősödésével a pozitív és negatív alakulását, de alakjuk
annak utóhatása, amely a korábbi elit (az magyar elit azzal számolt, hogy az ország szimbólummá vált az egész nemzet számára.
8